"Hat évtizedes tudományos munkássága elismeréseként tekint a Széchenyi-díjra Pócs Tamás, az MTA rendes tagja, az Eszterházy Károly Főiskola Biológiai Intézete
professor emeritusa, aki a trópusi esőerdők és sivatagok ökológiai és
növényföldrajzi kutatása, valamint a virágtalan növények rendszertanával
kapcsolatos tudományos eredményei elismeréseként vehette át a rangos
kitüntetést. Mint elmondta, Egerben végzett oktatómunkájára, valamint
arra az Afrikában töltött több mint tíz évre a legbüszkébb, amikor
biológiatanárok, agrár- és erdőmérnökök százait képezhette. "Módom volt
hazánk nemzeti vagyonát mintegy 180 000 tudományos értékű
növénypéldánnyal gyarapítani, amelyeket azóta igen kiterjedt molekuláris
taxonómiai, biogeográfiai kutatásokban is hasznosítanak. A begyűjtött
tudományos anyag jelenleg is több nemzetközi projektben teszi lehetővé a
részvételemet. Ugyanekkor alapvető információkat szolgáltathattam a
trópusi erdőségeknek a fejlődő országok vízgazdálkodásában betöltött
szerepéről" – sorolta pályafutása legfontosabb eredményeit Pócs Tamás. A
kutatói közösség előtt álló feladatok közül az akadémikus azt emelte
ki, hogy többet kell tenni a tudomány eredményeinek megismertetése, a
tévtanok megcáfolása érdekében, valamint többet kell áldozni az
oktatásra és a kutatásra, hogy a legkiválóbbak itthon kamatoztassák
tehetségüket, tudásukat (web1)".
"Pócs Tamás botanikus, ökológus, akadémikus 1933.
augusztus 6-án született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Természettudományi Karán 1956-ban szerzett botanikusdiplomát. Tanított
az egri főiskolán, majd 1983-ban az ELTE címzetes egyetemi tanárrá
avatta. 1991-ben visszatért Egerbe, az addigra már Eszterházy Károly
Főiskola név alatt működő intézménybe, ahol a növénytani tanszék
vezetője és a főiskola főigazgató-helyettese lett. 1996-ban vonult
nyugdíjba, majd ugyanebben az évben habilitált. 1997 és 2003 között
egyetemi tanári beosztásban oktatott tovább. 2003-ban professor
emeritusi címet kapott. 1995-től az MTA levelező, 2001-től rendes tagja.
Kutatási területei a mohák rendszertani és elterjedési viszonyai, a
trópusi ökológia, a Délnyugat-Dunántúl és a Déli Kárpátok növényvilága.
Nevéhez fűződik számos növénypéldány begyűjtése, illetve száznegyven új
növényfaj leírása. Munkásságáért 2010-ben a Magyar Köztársasági
Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült (web2)".