Algológus Fórum: Év Algája

Év Algája

Alga of the year
----------

Kedves Látogató!

Míg a magasabb rendű állat-, illetve nyövényvilággal kapcsolatos ismeretterjesztés széles körben elterjedt, addig a mikroszkópikus világ tudományos igényű, ugyanakkor ismeretterjesztő szintű bemutatására lényegesen kevesebb példát találni. Ennek jegyében, hagyományteremtő céllal 2015-ben első alkalommal hirdetjük meg az „Év Algája” internetes szavazást. A magyar algológus szakma által javasolt 11 fajból végül 3 faj - a Haematococcus pluvialis, a Didymosphenia geminata és a Prymnesium parvum – került kiválasztásra, melyek részt vesznek a 2015-ös szavazáson. A három faj ökológiai és gazdasági vonatkozású jelentőségének bemutatásán, valamint a jelen pillanatban ismert hazai geográfiai elterjedések ismertetésén keresztül kívánunk példát mutatni a mikroszkópikus világ tudományos jellegű ismeretterjesztésének jelenkori lehetőségeire; valamint felhívni a figyelmet az algák alapvető szerepére a vízi ökoszisztémák és a földi élet fenntartásában.

Meválasztott algák:
2015 - Haematococcus pluvialis

2015-ös szavazás jelöltjei

Didymosphenia geminata
A Didymosphenia geminata egy, a jobbára Földünk északi féltekén elterjedt édesvízi kovaalga faj, mely talajhoz rögzült (pl. patak meder) életmódot folytat. Nagy mennyiségben képes kocsonyás anyagok kiválasztására (elsődlegesen poliszacharidokat), melyek hosszú, akár több centimétert is elérő nyéllé állhatnak össze. Az egyes egyedek ezen nyél segítségével rögzülnek az aljzathoz, tömeges elszaporodása esetén akár több centiméter vastag és több kilométer hosszú szőnyeget alkotva az aljzaton. A tömeges előfordulás az adott terület táplálékhálózatának felborulásához vezethet, csökkentve pl. mind a vízi makrogerinctelenek, mind a halak élő- és szaporodó helyeit, alapjaiban veszélyeztetve a közösség biodiverzitását. Bár hazánkban tömeges megjelenését még nem közölték, vizeinkben a 2000-es évektől rendszeresen, de minden alkalommal csak szórványosan, kis egyedszámmal fordul elő.

1. ábra A Didymosphenia geminata magyarországi elterjedése (1 Tisza – Tiszabecs; 2 Tisza – Záhony; 3 Tisza – Zemplénagárd; 4 Bodrog – Sátoraljaújhely; 5 Tisza – Tiszakeszi; 6 Egyeki Holt-Tisza – Egyek; 7 Keleti-főcsatorna – Balmazújváros; 8 Fekete-Körös – Sarkad; 9 Kettős-Körös – Mezőberény; 10 Maros – Szeged; 11 Tisza – Tiszasziget; 12 Maros – Makó; 13 Duna – Rajka; 14 Duna, Helenai-ág – Dunakiliti; 15 Duna, fenékküszöb felett – Dunakiliti; 16 Duna, fenéküszöb alatt – Dunakiliti; 17 Duna, Szigeti-ág – Doborgazsziget; 18 Duna – Cikolasziget; 19 Duna – Dunasziget; 20 Duna – Dunaremete; 21 Duna, Ásványi ág; 22 Lajta – Hegyeshalom; 23 Lajta – Mosonmagyaróvár; 24 Mosoni-Duna – Feketeerdő; 25 Mosoni-Duna – Mecsér; 26 Mosoni-Duna – Vének; Duna - Komárom).

Didymosphenia geminata (Fotó: Link)

Didymosphenia geminata (Fotó: Buczkó Krisztina)

Didymosphenia geminata patakmederben (Fotó: Link)

Haematococcus pluvialis
A Haematococcus pluvialis globális elterjedésű zöldalga faj. Érdekessége, hogy kizárólagosan időszakos kis vizekben fordul elő (pl. itatók, öntöző rendszerek, vízzel töltött mélyedések), rendszerint olyan tömegprodukcióban, hogy élénk piros színűre színezi a vizet. Az erős szín magyarázata, hogy a H. pluvialis az egyik leggazdagabb természetes forrása az asztaxantin nevű karotinoid pigmentnek, amit ma már ipari méretekben állítunk elő olyan felhasználási területek számára, mint az élelmiszer- vagy takarmány-ipar, valamint a kozmetika. Az asztaxantin erős színező hatása mellett kiváló antioxidáns, mely védelmet nyújt az UV káros hatásával szemben, gyulladáscsökkentő, magyarázva ezzel széles körű felhasználási területét a humán egészségügy területén is. Az időszakos vizekhez kötött jellegéből adódóan hazai elterjedésére is csak szórvány adatokkal rendelkezünk, annak ellenére, hogy bármely, legkisebb esővízzel töltött mélyedésben is előfordulhat.

Haematococcus pluvialis (Fotó: Bácsi István)

Haematococcus pluvialis (Videó: Bácsi István)

Prymnesium parvum
A Prymnesium parvum faj jellegzetessége a 2-3 aranysárga színű színteste, melynek becenevét (aranyalga) is köszönheti. Tömeges elszaporodásakor ugyanis a víz intenzív aranysárgára színeződik. Az elnevezés azonban ne tévesszen meg senkit, egy igen komoly gazdasági problémákat okozó fajról van szó. Az algapopuláció számára kedvezőtlen körülmények között (pl. tápanyag csökkenése, a víz sótartalmának és/vagy hőmérsékletének hirtelen változása) ugyanis a P. parvum egyedek mérgező vegyületeket, toxinokat bocsátanak a víztérbe. Mivel ezek az anyagcsere-termékek igen sokfélék lehetnek, így a faj toxicitása is igen széles spektrumú: beszámoltak többek között antibakteriális, májkárosító, idegrendszert károsító, vagy sejtkárosító hatásokról is. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy a vízi gerincesek közül azokra van közvetlen hatással, melyek kopoltyúval rendelkeznek, így tömeges elszaporodás esetén igen komoly halpusztulások fordulhatnak elő. Hazai vizeinkben a 1990-es években mutatták ki először, szórvány előfordulásával, tömegprodukciójával számolnunk kell.

2. ábra A Prymnesium parvum magyarországi elterjedése (1 Téglagyári Öreg-tó –Hajdúszoboszló; 2 Halastó – Kisújszállás; 3 Pankota-tó – Szentes; 4 Kovács-tó – Sándorfalva; 5 Téglagyári-tavak – Szeged; 6 Téglagyári Dögös-tó – Makó; 7 Horgásztó – Battonya).